Ezúttal egy kevésbé pozitív téma, de hát ilyen is kell néha..

Megint eltelt egy kis idő, de valahogy tényleg nyugis most ez az időszak és hát a semmiről meg nem szeretek írni:)

A múlt héten azonban történt egy elég csúnya összetűzésem egy kollégámmal, és bár ez most sajnos negatív sztori, azért szeretném elmesélni.

Akik ismernek, tudják, hogy nagyon közvetlen, általában mindenkivel jól kijövő típus vagyok. Persze akadnak kivételek, de ha valaki alapból nem szimpi, akkor annak nem keresem a társaságát, nem igaz?:)
Hát ezzel a kollégámmal korábban még csak problémánk sem volt, egy olasz férfi kollégáról van szó egyébként, aki viszont az azonos nemű társaságot részesíti előnyben. Nincs is ezzel semmi gond, hiszen ez ebben a szakmában teljesen normális, sőőőt, mondhatnám gyakori. Ritka, amikor egy csapatban csak heterók vagyunk, de szerencsére nem elképzelhetetlen:-)

Na de mint már mondtam ezzel a kollégával repültünk már együtt korábban vagy 2-szer, 3-szor is és sosem volt egymással semmi gondunk, sőt, egész jól kijöttünk. Annyit tudni kell az illető hátteréről, hogy több, mint 20 év repülési tapasztalata van, az easynél is itt van már pár éve és ezalatt az idő alatt sikerült hírhedté válnia az irodában, mivel egy másik kolléganővel - aztán időközben még többről is hallottam - is volt egy csúnya veszekedése, annyira, hogy jelentést írt egyik a másikról és ezáltal az illetőt - nem nevesítek inkább, bár nem is fontos - 3 évre eltiltották attól a lehetőségtől, hogy senior, vagyis vezető légiutaskísérő legyen.
Erről a sztoriról tudtam, de mondom, nekem korábban nem volt gondom az illetővel.

Aztán elérkezett ez a bizonyos nap, Párizs, Olbia volt az útirány, egyedül voltam lány a csapatban, még viccelődtem is velük, hogy nagyon jól kell velem bánniuk:) Ehelyett bedagadt, sírok szemekkel jöttem haza.. Nem erre számítottam és nem is volt valami jó...:(

Amúgy a 3. útig nagyjából minden rendben is volt, azon túl, hogy rögtön az elején kb. 1 órás késéssel indítottunk, mivel az imádott párizsi reptértől kaptunk egy jó kis slot-ot, vagyis nem engedtek minket felszállni egy óráig. Na már most ez mit eredményez általában? Azt, hogy az amúgy is "rendkívül szimpatikus" párizsi emberek még szimpatikusabbá válnak.. Nekem is kötélen táncoltak az idegeim, eleve a késés miatt - amiről nem is mi tehettünk - aztán meg a sok szó szerint hülye utas miatt, akik ok nélkül rajtunk töltik ki a mérgüket. Hát köszönöm, én ebből nem szoktam kérni, szóval be is szóltam néhány utasnak:-) Persze nem durván, de azért éreztettem velük, hogy ne velem packázzanak ok nélkül..

Persze az 1 óra késést sehogy sem tudtuk behozni, szóval onnantól aztán már folyamatosan ment a kérdezősködés, de miért de ígymegúgymegamúgy és egyébként is... Na mindegy, ilyennel nem foglalkozunk:) A 3. út elején, amikor Milánóból mentünk Olbiába, a "kedves" kollégámnak volt egy összetűzése - nem is kicsi - egy utassal.. Itt tény, h tapló volt az utas, sajnos ez gyakran előfordul, én hála Istennek eddig még megúsztam a durva dolgokat, de persze én is kifogok nagyon buta embereket.
Az utas bőröndje miatt volt az összetűzés, mivel a felső csomagtárolók megteltek - ez is előfordul full utaslétszámnál - ilyenkor a bőrönd, még ha megfelelő méretű is, lent landol a többi csomag között (persze ingyen) Na már most ez nem tetszett az utasnak, szóval csúnyán beszólt a kollégámnak, volt is belőle vita, amit aztán ugyan sikerült elsimítani, de nyilván a kollégám hangulata alapjában változott. Ezt meg is értem, azt viszont már nem, hogy utána egy teljesen más dolog miatt rajtam tölti ki a haragját... Mert nagyjából így történt.

És akkor most térjünk a veszekedésre. Szóval 3. út közben vagyunk, a kollégám feltörölte a wc padlót, mert valami kifolyt.. Megesik, persze én biztos neki nem álltam volna, hiszen nem a mi dolgunk. Na mindegy, kesztyűben csinálta, ez még úgymond jófej dolog is. Csak aztán nekiállt mindent beledobálni a wc-be, rengeteg papírt, a kesztyűt és ilyen fertőtlenítő kéztörlőt is.. Aztán mikor benéztem, h hogy áll, láttam, hogy az a sok minden soha nem fog lemenni, így kérdeztem tőle, h segítsek-e.. Erre ő, hogy ha akarok, akkor hozzak neki legyek szíves meleg vizet, ami majd felpuhítja a papírt, h lemenjen.. Na igen, ez még jó ötlet is lehetett volna, de nem annyi papírra+másra, ami a wc-ben volt. Szóval csupa jó szándékból, mivel egyértelműnek gondoltam, hogy a víz úgysem segít, ehelyett felvettem a kesztyűt én is és ki akartam szedni a klotyóból azt a sok cuccot, amit a kedves, több, mint 20 évvel rendelkező kolléga, vízzel akart felolvasztani.. Na most az elismerem, hogy talán kicsit túl határozottan mentem be, de leginkább azért, mert láttam, h nem boldogul, segíteni akartam és egy kisgyerek is várakozott kint.. Hát nem jól sült el, mert olyan szinten sértődött meg az illető és értette félre a dolgot, hogy nagyon örülök neki, hogy a két másik kollégám is ott volt és hallották a válaszát. Mint egy őrült, kiszáguldott a mosdóból és nagyon csúnyán beszólt, hogy mégis mit képzelek??? Hülyének nézem?? Hiszen 23 év tapasztalattal rendelkezik.. Tudom ám, h kit nézzek hülyének?? Az anyukámat, de nem őt.. Hát kedves, igaz? Mit ne mondjak, nem estek annyira jól a szavai, pláne mert nem volt igazságos, a hangnem minősíthetetlen volt és egyébként is.. Így nem beszélünk kollégával, pláne nem munka közben...
Utána sajnos én aztán el is sírtam magam, mert nagyon rosszul esett a dolog és mivel amikor megoldani próbáltuk is csak rosszabb lett, így ez a sírdogálás nem is nagyon maradt abba.
Próbáltam vele megértetni, hogy nagyon eltúlozta és abszolút félreértette a szándékomat és nem hiszem, hogy a 23 év tapasztalattal lehetetlen tévedni... De ahelyett, h ezt felfogta volna, közölte velem, h csak a senior seggét akartam nyalni a segítségemmel és agresszív vagyok (hmmm) meg hogy csak az áldozatot játszom.. Kedves dolgok, mit ne mondjak...
Le is írtam őket, hogy emlékezzek rájuk, mivel tudtam, hogy erről a seniorral mindenképp beszélni fogunk, de amikor mondtam neki, hogy le is írom őket, rögtön reagált, hogy AHA! Akkor nyilván jelentést akarok róla írni, hát akkor majd ő is.. stb.. Pedig én nem akartam jelentést írni róla, vagyis ez így nem igaz.. Akartam volna és írtam is volna nagyon szívesen, mert megérdemelte volna, de egy dolog miatt igyekeztem lenyelni ezt az egészet.. hogy sajnos még határozott a szerződésem és nem szerettem volna ezzel gondot okozni magamnak, bár tény, h neki van már problémája az irodában, nekem meg csak pozitív értékeléseim vannak... De mindegy, jobb a biztonság.. Nagyon remélem, hogy nem sűrűn fogok vele együtt repülni, júliusra szerencsére nincs tervben közös járatunk.. Az viszont biztos, hogy ha egy ilyen vagy hasonló dolog történik velem - ha meghosszabbítják a szerződésemet és határozott lesz - akkor az utam egyenesen az irodába fog vezetni, mert az ilyen kollégák szerintem nem ide valók. Frusztrált, idegbeteg és hála istennek ezt megerősítették vele kapcsolatban mások is.. Hát ennyi a mai sztorim, most megyek alukálni, mert holnap reggel 06:15-kor kezdek és addig bizony már nem egészen 8 óra van hátra és ez nem az alvásidőt jelenti sajnos..

Jó éjt, jó olvasást!:)