Hogy mi is? Hát ez egyszerű, az easyJetes magyar kollégákról és kicsit kibővítve néhány easyJet által megismert magyar barátról fogok írni.
Az easyJet milánó malpensai bázisán nagyjából 450-en vagyunk légiutaskísérők. Ebből a legnagyobb rész olasz, de vannak németek, lengyelek, csehek, franciák, spanyolok és.... mi magyarok. 6-an. Ez egy nagyon kicsi szám, pláne ha az összlétszámot nézzük, alig több, mint 1%. De ez nem is baj, nem lényeg, a lényeg, hogy itt vagyunk és hogy jóban vagyunk. Mert az összetartás szerintem nagyon fontos, hiszen nyilván sok mindenben különbözünk, Magyarország különböző részeiről jöttünk, de egy valami egészen biztosan összeköt minket: az, hogy mindannyian magyarok vagyunk:)
Aztán ezt a 6-os számot kiegészíteném még két emberrel, egyikük az egyik kolléganőm magyar férje, másikuk egy szintén magyar lány, akit egy easyJetes kollága által ismertem meg és ő is a csapat része természetesen, kolléga vagy sem. Egyébként ő is kolléga valójában, hiszen sokáig volt légiutaskísérő több különböző légitársaságnál, most pedig Londonban folytatja a karrierjét, a Virginnél:)
Szóval a repülés is összeköt minket, hiszen ugyanazt a munkát csináljuk és mindannyian itt élünk Milánó közelében. Én Milánó és a reptér között, de valaki inkább a Lago Maggiore közelségét választotta, de a távolság nem annyira nagy, így ha a beosztás engedi, könnyedén tudunk találkozni:)
Persze nem mindig lehet összehozni közös, 6-8-as találkozókat, valamikor csak 2-3-an találkozunk, de a barátságot jó kis magyaros vacsik szervezésével is ápolni lehet, ilyenkor aztán kibeszégethetjük magunkat, az anyanyelvünkön (hogy nehogy elfelejtsük:-))) és jó kis magyaros kajákat ehetünk.
Én már szerveztem kétszer is magyar vacsit az itteni magyar csapattal, jól is sikerültek és remélem, hogy ez a szokás a jövőben is megmarad, hogy néha találkozzunk, így együtt:)
Az első magyar vacsi már kicsit régebbre nyúlik vissza, azt még tavaly előtt télen rendeztem, olyankor a gulyás mindenkinek jobban esik, mint tavasszal vagy nyáron. Én legalábbis így vagyok vele:)
Azonban az a vacsi egy kicsit kibővített magyar vacsi volt, mert néhány olasz barátnőmet is meghívtam, mert még sosem ettek korábban gulyást és meg szerettem volna velük kóstoltatni. Persze a magyar paprika nem hiányozhat, szóval a csak otthon beszerezhető hozzávalókat mindig pótolni kell.. Magyarországról:)
Íme néhány kép a még egy évvel ezelőtti vacsiról:)
De hogy a tavaszt is köszöntsük valahogy, március végére sikerült összeegyeztetnünk egy újabb magyar talit, itt már kibővült a csapat és szerencsésen össze tudtuk úgy hozni, hogy mindenki ráért.:))
És mivel a néhány hónapja Lutonból érkezett magyar kolléganőm férje cukrász, így a rakott krumplit én készítettem, volt magyaros, fincsi kolbásszal és mediterrán is, a vegetáriánus kolléganő részére. Ezt igazából rögtönöztem, interneten megnézegettem, hogy miket is ajánl egy vegetáriánus rakott krumplihoz és a többféle receptből összehoztam az én verziómat:) Így kolbász helyett ebben volt krumpli, tojás, feta sajt, illetve pároltam cukkinit, padlizsánt és spárgát, a tetejére pedig tettem egy kis reszelt sajtot. hát mit mondjak, nagy sikert aratott mindkettő, még én magam is meglepődtem.
na de hogy a főételhez legyen desszert is, a legjobb, hogy Zsolti, a "cukrászunk" felajánlotta, hogy készít dobos tortát. egy egész torta érkezett, sok-sok szelettel:) Isteni volt:)
Hogy képek is bizonyítsák, hogy milyen jól is nézett ki a rakott krumpli és a dobos torta is, íme néhány kép:))
És ezzel zárom is mostani bejegyzésemet, a következő írásom ismét munkáról fog szólni, a fejemben már megszületett az ötlet:) További szép napot és ha esetleg még nem ebédeltetek... íme néhány étvágygerjesztő fotó, illetve pár kép rólunk is:)
 |
| rakott krumpli így és úgy:) |
 |
| dobos torta:)) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése