Újabb napok, újabb élmények, nem is akármilyenek:)

Újabb napok - vagyis megint 2 hét - teltek el az Olaszországban töltött immáron több, mint 4 hónapomból.. Hihetetlen még mindig, meg kell, hogy mondjam. Az idő itt szerintem jobban rohan, mint egy irodában. Talán azért is, mert minden nap repkedek ide-oda, minden nap más utasokkal, más kollégákkal utazok és így az egész olyan változatos.

Az elmúlt 2 blokkom - utóbbiból még van 3 nap, a mai, illetve holnap-holnap után egy nápolyi éjszakázás - amúgy nagyon jól telik. Mindkettőnek az eleje egy reggel 6-os reptéri standby-val (ASBY) kezdődött, egészen délig. Talán múltkor írtam, hogy eddig milyen szerencsés voltam, mert mindössze egy ASBY-em volt, az is még novemberben. Meg talán azt is írtam, hogy hogy utáltam:) Vagyis elég uncsi volt, pláne mert 2 hét után senkit nem ismertem, szóval még csak beszélgetni sem nagyon tudtam. Aztán december-januárban nem kaptam egyet sem, erre most februárban kettőt is.. Na mindegy, most már mindkettő sokkal jobban telt, mert egyrészt sokkal több embert ismerek, így a kollégák, akik velem együtt csücsültek a reptéren, ismerősek voltak, másrészt meg az egyik nap reggel 6-8 között, a másik nap pedig egyenesen reggel 6-9 között aludtam, mint a bunda:-)))) Persze a telefonom ott volt mellettem, hogy hátha megcsörren, erre ugye fel kell készülni, de szerencsére nem csörgött egyik alkalommal sem.
A mostani blokkban amúgy ránk hoztak egy kis szívbajt, mert 11 felé - amikor mindössze 1 óra volt hátra - úgy tűnt, hogy lesz egy dél-olasz útunk, egy Lamezia és vissza. Azt hiszem, hogy valami történt az ottani géppel és mint kiderült, egy üres, mentesítő járatot kellett küldeni, ami aztán visszahozza őket. De szerencsére kiderült, hogy csak a pilóták lépték túl a megengedett repülési limitet, a cabin crew - vagyis a légiutaskísérők - nem, szóval mi maradtunk és két pilóta ment... Egy üres géppel... Azért egyszer szívesen kipróbálnám ezt is, mert nyilván ilyenkor még szabadabb a bejárás a pilótafülkébe, nincs szervíz, semmi, szóval poénos lehet:) Na persze nem 11-kor, amikor már reggel 6 óta a reptéren vagyok és majdnem vége az aznapi "műszakomnak":-)
A második napom pedig mindkét legutóbbi blokkomban egy ún. ESBY, early standby, azaz korai standby volt, ami általában reggel 3-11 között tart. Persze ilyenkor nem ülök a telefon mellett reggel 3-tól, hanem leginkább alszom:) A telefonra úgyis felébrednék, de nem volt rám szükség, így mindkét nap aludthattam sokat-sokat-sokat. Így a 6 nap helyett most 4-4 napokat dolgoztam. Igaz az előző blokkban megszenvedtem azt a 4 napot, mert 3. nap egy MXP-LGW-ATH állt előttem, ami ugye Milánó-London Gatwick-Athén...Nagyjából 11 óra szolgáltai idővel. De én azt mondom, hogy ha jó a csapat, akkor a 11 óra is letelik egész jól. Persze ha nem.... Na de erről ne is beszéljünk:)
A 4. napom szintén egy 10 és fél órás nap volt, egy MXP-CAT-MXP-SUF-MXP, amit most természetesen lefordítok Nektek. Milano-Catania és Milano-Lamezia. Mindkettő helyi út, de mindkettő dél, szóval le-fel-le fel, és azért az idő eltelik rendesen ezekkel a helyi utakkal is... De nem panaszkodhatom itt sem, mert volt szerencsém egy olyan helyes srácot megismerni az egyik úton, hogy csak na.....
Persze úgy általában azt mondhatom, hogy sok helyes utas van, de ez a srác tényleg igazán jóképű.. Viszont ami a szerencse az egészben, hogy nem csak én vettem őt észre, szóval az út végére gazdagabb lettem egy névjegykártyával:-))) Jövő hét végére pedig ezáltal gazdagabb leszek egy Cataniai úttal... Persze majd rakok fel képeket:-))) Igazából már nagyon rég el szerettem volna jutni Szicíliába, és nagy valószínűséggel ez nem az utolsó utam lesz oda, de elsőnek jó lesz és már nagyon várom:-) Mielőtt esetleg "rosszra" gondolnátok, nem hozzá megyek, foglaltam szállást, vettem útikönyvet, szóval turistáskodni fogok picit, amit összekötök egy remélhetőleg kellemes kávéval vagy vacsival egy nagyon helyes olasz srác társaságában:-)
Illetve befizetek egy félnapos Etna tour-ra is, júúúúúúúúúúúúj, nagyon várom már..... Fentről már volt szerencsém látni párszor, egy csoda szerintem.. Bár én még most is tátott szájjal gyönyörködök a sok szépségben, amit egyelőre fentről látok és ami úticélok sorra hozzák meg a kedvemet, hogy hova is kell eljutnom a közeljövőben:)
Catania után a következő Szardínia lesz, de erről majd egy következő bejegyzésben:)

De hogy egy kicsit másról is írjak. Akik ismertek jól, tudjátok, hogy imádom a kutyusokat:-) Azt hiszem, hogy ez az imádatom nem is fog csökkenni, ahogy látom. Ha esetleg lakótársammal megyünk valahova, nagyjából az összes szép kutyust megsimizem, és pár hete az egyik olasz barátom - Christian - is vett egy kutyust. Még kölyök, csak pár hónapos, szóval egy igazi kis szőrpamacs, de imádnivaló. Christian múltkor elhozta megmutatni, szóval játszottunk vele picit, lakótársamnak is tetszett. Igaz, Haika - így hívják - megmutatta, hogy bár pici vagyok még, de élesek a fogaim.. Jobb esetben csak a papucsommal játszott, rosszabb esetben engem harapdált..:) Na, de hogy kiről is van szó...

Hát ő lenne Haika, egy tünemény szerintem:-))

A héten aztán újabb jó dolgok történtek velem, kicsit beszélhettem magyarul, ami bizony jól esett a kis lelkemnek:) Persze, igazából minden nap beszélek magyarul, hisz anyuval skype-on minden nap beszélünk, de azért más az is, meg más élőben is.
Viszont Eszter "kolléganőm", vagyis most már ex Ferreros kolléganőm itt járt Milánóban:) Új munkája következtében ugyanis most már igazi üzletasszony lett és munkája következtében szerencsére remélhetőleg gyakran fog jönni:) Így pár napja kimentem elé a reptérre, amikor megérkezett, majd másnap, mielőtt ment vissza, ismét találkoztunk és igazi, olasz cappuccino társaságában töltöttünk el egy kis időt beszélgetéssel:) Eszter, itt üzenem, hogy tessék jönni minél gyakrabban:-))

Tegnap reggel kezdtem, 05:40-re kellett mennem, viszont mindössze egy Milánó-Máltám volt - még ott sem voltam, de most legalább volt szerencsém fentről látni:-)
Kicsit döcögősen indult a nap, mert a hülye buszom nem jött, amivel nap mint nap megyek dolgozni - kiderült, hogy megint megváltoztatták a menetrendet, csak "elfelejtették" lecserélni a buszmegállóban, szóval nem tudom, hogy nekem ezt honnan kellene tudnom... Na mindegy, végül minden rendben ment, sőt fél órával előbb érkeztünk meg a tervezettnél:-) Az idő csodaszép volt tegnap, igazi tavaszi napsütés fogadott dél körül, szóval hazajöttem és 2 órát a teraszon töltöttem napozással és a Katedrális című - mindössze 1000 oldalas könyv:) - olvasásával:)) Délután pedig útra keltünk Angie-vel, szerencsére ő is szeret mászkálni, mint ahogy én is, így tegnap délután Sesto Calendeben kötöttünk ki, amely szintén a Lago Maggiorenél található, nagyon szép városka. Azonban odaútunk célpontja több volt egy kellemes sétánál... Angie ugyanis ismert ott egy szicíliai cukrászdát, tipikus szicíliai sütikkel.... Hát igen.. Így életemben először - és egész biztosan nem utoljára - volt szerencsém megkóstolni a buonissimo Cannolot...:) Hát isteni volt.. De hogy legyen miért csorgatni a nyálatokat, mindjárt betekintést engedek nyújtani a szicíliai Cannolo látványába:)

Cannolo, Cappuccino és én:)

Séta közben a Ticino folyóról és a naplementéről is készítettem képeket, még pedig a következőket:

Hát ezekkel a képekkel zárom a mostani bejegyzést, a tegnapi napot viszont az isteni Cannolo és a kellemes séta után egyébként még egy 1100 méteres úszással zártam, hogy a lelkiismeret-furdalásom kicsit csökkenjen:) Sikerült, jól esett, most pedig kész vagyok a mai utazásra, ami egy Prága, Párizs lesz és amiről éjfél tájban érek majd haza. Holnap pedig egy újabb - remélhetőleg kellemes - éjszakázás Nápolyban, aztán a megérdemelt 3 szabadnap, amiből kettőt Cataniában töltök:) Utána újra írok, természetesen képes beszámolót:-)) Szép napot mindenkinek!:)