Újabb napok, újabb élmények, nem is akármilyenek:)

Újabb napok - vagyis megint 2 hét - teltek el az Olaszországban töltött immáron több, mint 4 hónapomból.. Hihetetlen még mindig, meg kell, hogy mondjam. Az idő itt szerintem jobban rohan, mint egy irodában. Talán azért is, mert minden nap repkedek ide-oda, minden nap más utasokkal, más kollégákkal utazok és így az egész olyan változatos.

Az elmúlt 2 blokkom - utóbbiból még van 3 nap, a mai, illetve holnap-holnap után egy nápolyi éjszakázás - amúgy nagyon jól telik. Mindkettőnek az eleje egy reggel 6-os reptéri standby-val (ASBY) kezdődött, egészen délig. Talán múltkor írtam, hogy eddig milyen szerencsés voltam, mert mindössze egy ASBY-em volt, az is még novemberben. Meg talán azt is írtam, hogy hogy utáltam:) Vagyis elég uncsi volt, pláne mert 2 hét után senkit nem ismertem, szóval még csak beszélgetni sem nagyon tudtam. Aztán december-januárban nem kaptam egyet sem, erre most februárban kettőt is.. Na mindegy, most már mindkettő sokkal jobban telt, mert egyrészt sokkal több embert ismerek, így a kollégák, akik velem együtt csücsültek a reptéren, ismerősek voltak, másrészt meg az egyik nap reggel 6-8 között, a másik nap pedig egyenesen reggel 6-9 között aludtam, mint a bunda:-)))) Persze a telefonom ott volt mellettem, hogy hátha megcsörren, erre ugye fel kell készülni, de szerencsére nem csörgött egyik alkalommal sem.
A mostani blokkban amúgy ránk hoztak egy kis szívbajt, mert 11 felé - amikor mindössze 1 óra volt hátra - úgy tűnt, hogy lesz egy dél-olasz útunk, egy Lamezia és vissza. Azt hiszem, hogy valami történt az ottani géppel és mint kiderült, egy üres, mentesítő járatot kellett küldeni, ami aztán visszahozza őket. De szerencsére kiderült, hogy csak a pilóták lépték túl a megengedett repülési limitet, a cabin crew - vagyis a légiutaskísérők - nem, szóval mi maradtunk és két pilóta ment... Egy üres géppel... Azért egyszer szívesen kipróbálnám ezt is, mert nyilván ilyenkor még szabadabb a bejárás a pilótafülkébe, nincs szervíz, semmi, szóval poénos lehet:) Na persze nem 11-kor, amikor már reggel 6 óta a reptéren vagyok és majdnem vége az aznapi "műszakomnak":-)
A második napom pedig mindkét legutóbbi blokkomban egy ún. ESBY, early standby, azaz korai standby volt, ami általában reggel 3-11 között tart. Persze ilyenkor nem ülök a telefon mellett reggel 3-tól, hanem leginkább alszom:) A telefonra úgyis felébrednék, de nem volt rám szükség, így mindkét nap aludthattam sokat-sokat-sokat. Így a 6 nap helyett most 4-4 napokat dolgoztam. Igaz az előző blokkban megszenvedtem azt a 4 napot, mert 3. nap egy MXP-LGW-ATH állt előttem, ami ugye Milánó-London Gatwick-Athén...Nagyjából 11 óra szolgáltai idővel. De én azt mondom, hogy ha jó a csapat, akkor a 11 óra is letelik egész jól. Persze ha nem.... Na de erről ne is beszéljünk:)
A 4. napom szintén egy 10 és fél órás nap volt, egy MXP-CAT-MXP-SUF-MXP, amit most természetesen lefordítok Nektek. Milano-Catania és Milano-Lamezia. Mindkettő helyi út, de mindkettő dél, szóval le-fel-le fel, és azért az idő eltelik rendesen ezekkel a helyi utakkal is... De nem panaszkodhatom itt sem, mert volt szerencsém egy olyan helyes srácot megismerni az egyik úton, hogy csak na.....
Persze úgy általában azt mondhatom, hogy sok helyes utas van, de ez a srác tényleg igazán jóképű.. Viszont ami a szerencse az egészben, hogy nem csak én vettem őt észre, szóval az út végére gazdagabb lettem egy névjegykártyával:-))) Jövő hét végére pedig ezáltal gazdagabb leszek egy Cataniai úttal... Persze majd rakok fel képeket:-))) Igazából már nagyon rég el szerettem volna jutni Szicíliába, és nagy valószínűséggel ez nem az utolsó utam lesz oda, de elsőnek jó lesz és már nagyon várom:-) Mielőtt esetleg "rosszra" gondolnátok, nem hozzá megyek, foglaltam szállást, vettem útikönyvet, szóval turistáskodni fogok picit, amit összekötök egy remélhetőleg kellemes kávéval vagy vacsival egy nagyon helyes olasz srác társaságában:-)
Illetve befizetek egy félnapos Etna tour-ra is, júúúúúúúúúúúúj, nagyon várom már..... Fentről már volt szerencsém látni párszor, egy csoda szerintem.. Bár én még most is tátott szájjal gyönyörködök a sok szépségben, amit egyelőre fentről látok és ami úticélok sorra hozzák meg a kedvemet, hogy hova is kell eljutnom a közeljövőben:)
Catania után a következő Szardínia lesz, de erről majd egy következő bejegyzésben:)

De hogy egy kicsit másról is írjak. Akik ismertek jól, tudjátok, hogy imádom a kutyusokat:-) Azt hiszem, hogy ez az imádatom nem is fog csökkenni, ahogy látom. Ha esetleg lakótársammal megyünk valahova, nagyjából az összes szép kutyust megsimizem, és pár hete az egyik olasz barátom - Christian - is vett egy kutyust. Még kölyök, csak pár hónapos, szóval egy igazi kis szőrpamacs, de imádnivaló. Christian múltkor elhozta megmutatni, szóval játszottunk vele picit, lakótársamnak is tetszett. Igaz, Haika - így hívják - megmutatta, hogy bár pici vagyok még, de élesek a fogaim.. Jobb esetben csak a papucsommal játszott, rosszabb esetben engem harapdált..:) Na, de hogy kiről is van szó...

Hát ő lenne Haika, egy tünemény szerintem:-))

A héten aztán újabb jó dolgok történtek velem, kicsit beszélhettem magyarul, ami bizony jól esett a kis lelkemnek:) Persze, igazából minden nap beszélek magyarul, hisz anyuval skype-on minden nap beszélünk, de azért más az is, meg más élőben is.
Viszont Eszter "kolléganőm", vagyis most már ex Ferreros kolléganőm itt járt Milánóban:) Új munkája következtében ugyanis most már igazi üzletasszony lett és munkája következtében szerencsére remélhetőleg gyakran fog jönni:) Így pár napja kimentem elé a reptérre, amikor megérkezett, majd másnap, mielőtt ment vissza, ismét találkoztunk és igazi, olasz cappuccino társaságában töltöttünk el egy kis időt beszélgetéssel:) Eszter, itt üzenem, hogy tessék jönni minél gyakrabban:-))

Tegnap reggel kezdtem, 05:40-re kellett mennem, viszont mindössze egy Milánó-Máltám volt - még ott sem voltam, de most legalább volt szerencsém fentről látni:-)
Kicsit döcögősen indult a nap, mert a hülye buszom nem jött, amivel nap mint nap megyek dolgozni - kiderült, hogy megint megváltoztatták a menetrendet, csak "elfelejtették" lecserélni a buszmegállóban, szóval nem tudom, hogy nekem ezt honnan kellene tudnom... Na mindegy, végül minden rendben ment, sőt fél órával előbb érkeztünk meg a tervezettnél:-) Az idő csodaszép volt tegnap, igazi tavaszi napsütés fogadott dél körül, szóval hazajöttem és 2 órát a teraszon töltöttem napozással és a Katedrális című - mindössze 1000 oldalas könyv:) - olvasásával:)) Délután pedig útra keltünk Angie-vel, szerencsére ő is szeret mászkálni, mint ahogy én is, így tegnap délután Sesto Calendeben kötöttünk ki, amely szintén a Lago Maggiorenél található, nagyon szép városka. Azonban odaútunk célpontja több volt egy kellemes sétánál... Angie ugyanis ismert ott egy szicíliai cukrászdát, tipikus szicíliai sütikkel.... Hát igen.. Így életemben először - és egész biztosan nem utoljára - volt szerencsém megkóstolni a buonissimo Cannolot...:) Hát isteni volt.. De hogy legyen miért csorgatni a nyálatokat, mindjárt betekintést engedek nyújtani a szicíliai Cannolo látványába:)

Cannolo, Cappuccino és én:)

Séta közben a Ticino folyóról és a naplementéről is készítettem képeket, még pedig a következőket:

Hát ezekkel a képekkel zárom a mostani bejegyzést, a tegnapi napot viszont az isteni Cannolo és a kellemes séta után egyébként még egy 1100 méteres úszással zártam, hogy a lelkiismeret-furdalásom kicsit csökkenjen:) Sikerült, jól esett, most pedig kész vagyok a mai utazásra, ami egy Prága, Párizs lesz és amiről éjfél tájban érek majd haza. Holnap pedig egy újabb - remélhetőleg kellemes - éjszakázás Nápolyban, aztán a megérdemelt 3 szabadnap, amiből kettőt Cataniában töltök:) Utána újra írok, természetesen képes beszámolót:-)) Szép napot mindenkinek!:)

Az itt töltött 4 hónapom legeslegszórakoztatóbb repülése...:)))

Ahogy ígértem, mostantól kezdve újra visszatérek a rendszeres íráshoz, még ha esetleg nem is történik annyi minden. De most ráadásul történt is, ez a hét is elég mozgalmasan telt:)

A munkanapjaim száma most csak 4 volt, mivel január végén még volt 2 nap szabim, így a szokásos 6 nap négyre redukálódott, de ebben a 4 napban azt hiszem, hogy benne volt az eddigi itt töltött időm legeslegszórakoztatóbb repülése:))

Első napom amúgy egy délutáni standby volt, aminek már majdnem vége volt (este 8 óráig tartott), amikor is fél 8-kor megcsörrent a telefon egy angliai számról... Pont előtte mondtam Angie-nek (a lakótársam), hogy milyen szerencsés vagyok, mert eddig egyszer sem hívtak még standbyról (vagyis egyetlen egyszer, még a legelején, ami nem épp a legjobban sült el, de most már nem lényeges), amikor is 5 percre rá hívás.. Annyira másra koncentráltam, hogy meg sem fordult a fejembe, hogy az easyJettől hívnak, amíg fel nem vettem:))

Erre közölték, hogy lenne egy utam ma estére, Milánó-London Gatwick, aztán Gatwicken alszom és másnap jövök vissza... Nagyon örültem neki természetesen, este fél 8-kor jó ilyen hírt kapni. Ráadásul itthon sem voltunk, előtte kicsit kocsikáztunk Angie-vel, ezt-azt intéztünk, szóval ezután irány haza, készülődés, pakolás, kajálás, majd Angie bevitt a reptérre 9 előtt.. Be akartam checkolni a járatra, amikor is láttam, hogy áttették airport standby-ra este 10-ig a Gatwickemet. Ott volt a 2 pilóta is, kérdeztem tőlük, hogy tudják-e, hogy mi történt. Ja igen, ráadásul, mikor néztem a járatot, láttam, hogy A320-as gép, na most mivel mi itt Milánóban csak A319-cel repülünk, még inkább örültem, hogy egy tök idegen csapattal egy olyan gépen repülök, amin még sosem repültem.. Okés, hogy nem nagy a különbség, leginkább csak az, hogy picivel nagyobb, meg néhány dolog máshol van, de akkor is, kicsit meg voltam szeppenve..

De aztán a két pilóta mondta, hogy ők is jöttek volna Gatwickre, de törölték a járatot, vagyis a mi duty-nkat, mert valószínűleg az lehetett, hogy a londoni csapat azt gondolta, hogy túllépi a max. repülési limitet - amit ha úgy döntenek, meg lehet amúgy hosszabbítani valamivel, de nyilván nem akarták - és végül kiderült, hogy elszámolhatták magukat és bizony nekik kellett visszavinni a gépet Gatwickre, szóval ahelyett, hogy visszahívtak volna minket, hogy megmenekültetek, még betettek minket egy órára airport standbyra. De ilyenkor már nincs sok gép, azok is leginkább jönnek vissza Malpensa bázisra, így nem sok esély volt, hogy hívnak minket és így is lett.. Szóval este 22h-ig a reptéren csücsültem, majd hazajöttem az összekészített csomagommal...:) Na mindegy, ilyen is kell néha:)

Viszont így megmaradt a másnap délutáni MXP-CTA (Malpensa-Catania) utam, amin meg kell, hogy mondjam, nagyon jól szórakoztam. Egy olyan csapattal repültem, akiket nem ismertem előtte, de nagyon bízom benne, hogy repülök majd még ezzel a seniorral.

Úgy kezdődött minden, hogy a safety demonstrationt (ez a biztonsági dolgokat bemutató rész még felszállás előtt) nem tette automatára, hanem ő olvasta fel.. Hát amint megszólalt, tudtam, hogy "színészkedik". A hang, amin olvasott, lehetett volna egy automatáé is egész nyugodtan, egyszerűen nem tudtam abbahagyni a nevetést.. Hozzáteszem az utasok sem...:) Látták, hogy poénkodik, néztek rám is, a seniorra is, az a baj, hogy ezt szavakba önteni nehéz, egyszerűen próbáljatok elkézpelni egy olyan hangszínt, tempót, ami az ember összes komolyságát eltünteti... Szóval így indultunk:)

A seniornak - meg persze a csapat többi tagjának is - több bejelentése is van út közben, utasok üdvözlése, az étel-ital szervíz, ami felszállás után történik, stb..

Ezek között van az is, még az elején, hogy dohányozni szigorúan tilos. Hát ezt Claudio - ő a senior - mondta be, majd hozzátette, hogy aki dohányzik, az ki lesz hajítva a gépről....:)

Út közben is voltak nagyon vicces megnyilvánulásai, de sajnos nem emlékszem mindre, a végén kezdtem őket összeírni, hogy majd leírhassam itt..
A végén viszont annyi volt, hogy az utasok egy hatalmas nevetésben és tapsban törtek ki és többen javasolták Claudionak, hogy komikusnak kellene mennie.
Na, de akkor leírom, amiket feljegyeztem... Amikor a gép leszáll, bemondjuk, hogy megérkeztünk x helyre, hány óra van, stb. és hogy ne felejtsenek a gépen semmit az utasok, ellenőrizzenek mindent.

Na most ez Claudiotól úgy hangzott, hogy kérjük a kedves utasainkat, hogy ne hagyjanak semmit a fedélzeten, legfőképpen az anyósokat és férjeket vigyék magukkal, mert ha nem, úgyis visszaszolgáltatjuk őket...:))) A mobiltelefonoknak az ajtó kinyitásáig - elvileg - kikapcsolva kell maradni, de persze nagyon fontos embereket viszünk mindig, tehát amit érinti a földet a gép, az emberek általában elkezdik bekapcsolni őket.. Claudio bemondta, hogy a telefonoknak az ajtó kinyitásáig kikapcsolt állaptoban kell maradni, felesleges, hogy az ülések között rejtegessék őket, hisz a csapat látja, de leginkább hallja, ha valaki rögtön telefonálgatni kezd..:)

Majd a legvégén, mikor elköszönt az utasoktól, bemondta, hogy igyekezzenek leszállni, mert az utolsó utasnak fel kell porszívoznia a kabint....:D:D

Hát a nagy része ennyi, de persze ennél még sokkal több poénos megnyilvánulása volt, de sajnos nem emlékszem mindenre...

Ez volt a második repült napom, ezután még volt kettő a blokkból, azok is jól teltek, most meg már 3. napomat töltöm itthon, és hála istennek gyönyörű idő van, szóval ma reggel is napozással kezdem a teraszon...:)

Na, de a repülésen kívül más változás is van az életemben, végre újra elkezdtem konditerembe járni!!! Mivel ugye kocsi nélkül itt lehetetlen bárhova is menni - vagy legalábbis kétszer annyi időmbe telne - így nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a Sheraton (5 csillagos szálloda a reptéren) konditermébe van kedvezményünk. Már nagyon hiányzott egy kis sport, szerettem volna visszatérni a rendszeres sportoláshoz, amit az utóbbi időben megszoktam Magyarországon.

Így február első napjaiban el is mentünk Angie-vel, hogy megnézzük, milyen is a Sheraton konditerme. Háááát.. Mit mondjak.. Gyönyörű szép, minden új, a konditerem mellett uszoda és szauna, török fürdő, emotional bath (aminek sajnos nem tudom a magyar megfelelőjét, de egy olyan zuhany, ahol a mindig különböző színek pompáznak, ezzel állítólag nyugtatóan hatva a szervezetre) és emellett még egy pihenő zóna is várja a sportolni, majd kikapcsolódni vágyókat.. Szó szerint élmény odamenni..

Eddig már 3-szor voltam, ma lesz a negyedik, úgy döntöttem, hogy ma konditerem helyett úszni fogok egyet..:)

De hogy lássátok is, hogy tényleg mennyire szép, becsatolok néhány fényképet:-))

Mára ennyi, hamarosan újra jelentkezem:-)))




uszoda..:)



pihenőzóna 1:-)



pihenőzóna 2:-)

Amikor a két szingli csaj rákap a spritzre:-))

Tényleg meg kell ígérnem most már, hogy visszatérek a rendszeresített íráshoz, akkor is, ha az adott héten épp nem történik annyi minden. A visszatérésem óta eltelt 1 hét viszont tényleg nagyon kellemesen és a szabadnapok is egész mozgalmasan teltek, szóval van mit mesélnem..:)

Mivel mostanában az imádott repülésről nem nagyon írtam, egy kicsit most írok arról is, leginkább, hogy milyen beosztásom volt az elmúlt napokban, hetekben, mennyi pihenésre jut időm, milyenek az utasok.
A januárom ugye a sok szabi miatt mondhatnám, hogy kellemesen telt, nem dolgoztam olyan sok napot, bár tény, hogy a rostering - ők készítik a beosztásainkat - belekalkulálták a rosterembe, hogy óóóó, nem dolgozom sok napot, akkor legalább azok a napok, amikor repülök, legyenek jó hosszúak. Így nem egy olyan napom volt, ami 10 vagy 10 és fél órásra sikeredett.. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit repültem, de a megérkezéstől számítva a nap végéig összesen ennyi volt az ún. "szolgálati időm".
Na de hogy legyen némi elképzelésetek arról, hogy milyen is egy nap easyJetem háza táján.
Az új év első melós napja rögtön egy 4 szektoros - egy szektor egy repült utat jelent - nap volt. Reggel 06:05-re mentem, mindig egy órával kell előbb menni, mint ahogy indul a gép. A nap pedig Milánó-Brüsszel-Nizza-Brüsszel-Milánó volt. Nagyon sokszor - sőt leginkább azt mondanám legtöbbször - nem ilyen rotációk vannak, hanem pl. Milánó-Párizs-Milánó-Olbia-Milánó. Tehát elmegyünk valahova, majd vissza a bázisra, majd megint valahova és vissza. De mint látjátok, olyan is van, mint ez a Brüsszeles nap, amikor csak a nap végén térünk újra vissza Milánóba. Ezek a napok is jók, meg aztán ahhoz képest, hogy Brüsszelből mentünk Nizzába, meglepően sok olasz volt a gépen.:) Na, de hogy ennek a bizonyos napnak mikor is lett vége: 15:45-kor, szóval 9 óra 40 perc szolgálati idő, ami nem kevés, de ha jó a csapat, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy egész gyorsan el tud telni:)
Az ezt követő napom egy még hosszabb, 10:20 perces nap volt, bár mindössze 3 szektorral, ám azok hosszabbak voltak az előzőnél. Milánó-Madrid-Marrakech-Milánó A Madrid-Marrakech-Milánó rész alatt természetesen sok az arab, hát ha választanom kell(ene), akkor tény, hogy az olasz utasokat - még ha esetleg szemtelenebbek is - jobban preferálom, mert tisztaságot illetően viszont meglehetősen nagy a különbség..
A blokk - ami, ha nincs szabi, 6 napból áll - 3. napjára kaptam egy standby-t, amit szerencsére nem aktiváltak, így tulajdonképpen itthon pihentem, majd 4. napnak egy szintén 4 szektoros, dupla Párizsos nap szerepelt a beosztásban, tehát MXP-CDG (Charles de Gaulle reptér)-MXP-CDG-MXP
Ami ugye Nektek sok esetben nem egyértelmű, az nekünk - most már nekem is - teljesen megszokott, hiszen mi gyakran használjuk a reptéri kódokat, a beosztásunkon is ezeket látjuk, nem pedig a város teljes nevét. Bár Párizs alapból nem olyan hosszú, de a 4 szektor összesen 9 óra 10 percet tesz ki, szóval ez is olyan elfáradós nap általában:)
Az 5. nap egy dupla BCN, azaz Barcelona, ami 9 óra 35 perc mindennel együtt, de szerencsére a blokk végére megkönyörültek rajtam és egy mindössze 2 szektoros Lamezia Terme utat (Dél-Olaszország) kaptam, majd utána 4 nap szabadnap következett:)

Ezt követően ismét egy 10 óra 20 perces Milano-Madrid-Marrakech-sel kezdtem, majd az egyik leghosszabb rotációval folytattam, ami a MXP-FCO (Róma Fiumicino)-AMS (Amszterdam)-FCO-MXP, ami nap végére 10 óra 35 percet jelent. Ez nem kevés és általában valamennyi késés is be szokott csúszni ezalatt, de most szerencsére ügyeskedtek a pilóták, na meg mi is, úgyhogy nagyjából 10 perccel előbb szálltunk le a tervezettnél:) Reggel 06:05-ös prezentáció után 17 órára itthon is voltam. Hááát igen.. Gondolhatjátok, hogy egy ilyen nap után sok mindenre már nem vagyok képes.. Pláne ez a január hónap egy kicsit felemás egészségileg, mert a még december végén összeszedett megfázásos nyavaját nem bírom magamról lerázni és még most is köhécseleg, fújom az orrom és néha a torkom is fáj. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy van, hogy egy ilyen nap után délután esetleg még főzök valamit, de olyan is van, hogy amint hazaérek, beugrok az ágyba röpke 2-3 órára, majd egy zuhi és vacsora után folytatom az alvást másnap reggelig:) A blokkom 3 napja szerencsére csak egy 2 szektoros Párizs volt ezúttal, ami 3 óra repülést és összesen 5 óra szolgálati időt jelent, ami nem sok és a 4. napom is csak egy átlagos, MXP-NAP (Nápoly) - VCE (Velence) - NAP-MXP volt nagyjából 8 és fél órával. Ez volt január 16-án, tehát az előttem álló 6 napos szabi előtti utolsó napon, 17-én pedig indultam haza Győrbe és egészen január 21-ig otthon is voltam:)

Nagyon jó volt otthon amúgy, sokat pihentem, keresztanyuméknál voltunk, Berni barátnőmmel találkoztam, majd 21-én - ahogy már írtam is - Pesten töltöttem a napot és egész sok barátnőmmel, barátommal és unokatesómmal is tudtam találkozni, még ha csak rövid időre is. Bár facebookon már megtettem, de ezúton is köszönöm Nektek (Viki, ex Ferrero team, Zsuzsi, Zoli, Judit, Andi, Eszter, Éva, Krisztinám) Nagyon jó volt látni Titeket, remélem, hogy hamarosan újra találkozunk, mint ahogy azokkal is, akikkel most nem jött össze.

A szabim után újabb 4 nap munka várt, ezek megint egész átlagos napok voltak, talán az elsőn kívül, ami szintén 10 órán felüli volt 4 szektorral, egész pontosan egy Milánó-Catania (CTA) - Milánó - Brindisi (BDS)-Milánó. A blokk második napja ezúttal egy MXP-CDG-MXP-OLB (Olbia)-MXP, majd 3. nap egy két szektoros Amszterdam és végül egy szintén 2 szektoros, ám hosszabb Casablanca volt.

És ami a lényeg, hogy most pedig 5. napja vagy ismét itthon, mivel a 3 szabadnapom mellett még volt 2 nap szabim, de most nem terveztem semmi utazást, mert kicsit jó az édes semmittevés is, szóval leginkább itthon voltam, bár nem végig.. És innen jön az "Amikor a két szingli csaj..." kezdetű rész...:)
Mivel mostanában egész sokat főzöcskézek, lakótársam - Angie - mindig mondja, hogy "olaszabb" vagyok mint ő:-)) Na igen, eddig én őt főzni nem nagyon láttam, leginkább joghurton, teán és kekszeken él:-))) De úgy tűnik, hogy talán én - és talán valaki más is:) - meghozta a kedvét a főzöcskézéshez, szóval az utolsó, Casablancás munkanapom délutánján el is mentünk bevásárolni... Hááát, sajnos nem vittem a fényképezőgépemet, pedig érdemes lett volna lefényképezni a bevásárlókocsinkat, amikor befejeztük a belepakolást... Nagyjából - tudnotok kell, hogy egy lakótársam van, szóval ketten vagyunk és semmilyen nagy bulit nem terveztünk a napokban:-) - úgy nézett ki a kocsi, mintha egy legalább 5-6 tagú család vásárolt volna be aznap.. Az hagyján, hogy tele volt, de majdnem már elkezdtek belőle kipogyogni a beletett termékek...:) Szóval sikerült megtömnünk a hűtőt, majd Angie nekilátott főzöcskézni. Nagyon finom krémlevest készített, és ahhoz képest, hogy szó szerint ez volt az egyik első főztje, tényleg jól sikerült. Közben persze nekiláttunk borozgatni is és kibeszélni a lehetetlen pasikat:), de tény, hogy nagyon jól szórakoztunk..:) Az első szabadnapom - amikor Angie is itthon volt - hasonlóan jól sikerült, napközben itthon tettünk-vettünk, majd este a menü lazac volt, gombás, zöldésges körettel. Háááát, ez is nagyon finom lett, ja de majdnem elfelejtek itt egy fontos részletet... Elugrottunk ismét boltba, mert valami fűszer hiányozott és Angie akart venni egy üveg bort. Gondoltam én is veszek, így lesz itthon kettő is. Eddig nem nagyon szoktunk borozgatni, de azt hiszem, hogy innentől kezdve gyakoribbak lesznek az ilyen csajos, kikapcsolódós esték:) Szóval két üveg borral indítottunk, na de hát megláttam a kedvencemet, a SPRITZ elengedhetetlen hozzávalóját, az Aperolt. Gondoltam, ideje, hogy itthonra is beszerezzek egy üveggel, de ugye ahhoz szükség van Proseccora is, így abból is belekerült egy üveg a kosárkába. Meg aztán megláttam egy ismerős bort, amit egyszer Andi barátnőm hozott ajándékba természetesen Olaszországból. És mivel nagyon finom, így gondoltam, hogy hozok egyet abból is.. Még szerencse, hogy ezt a kosarat le is fotóztam, szóval Ti is megláthatjátok, hogy hogy végződött a "ugorjunk el boltba a hiányzó fűszerért" bevásárlás...:)

:-)))

sárgarépa, édeskömény, parmezán, spritz....

és amiről majdnem elfeledkeztem: a 2 napja készített gombás rizottóm:)

Aznap este aztán egy kis aperitiv után, ahogy már írtam is, nagyon finom, lazacos, zöldséges vacsorát ettünk, aztán pedig csöpögős dvd-t néztünk, mert miért is ne:-)))

A következő nap is hasonlóan telt, de aznap este vacsi mellé Spritz helyett ezúttal csak Proseccot ittunk:)) Január 29-én, szombaton pedig egy kolléganőmmel találkoztam, akivel egy aperitifra mentünk szintén, ahol még egy kolléga és a párja is ott voltak. Ez egy új vállalkozás beindítása volt valójában és ennek "tiszteletére" rendezték ezt az estét, hozzáteszem számunkra annyira nem volt érdekes, de jót ettünk és ittunk, majd utána 4-en kollégák még elmentünk egy pubba egy italra:)

Tegnap pedig Christiannal - egy itteni ismerős sráccal - találkoztam és mivel elég csúnya idő volt, kitalálta, hogy elmehetnénk korcsolyázni:))) Én ezer éve nem koriztam, de anno szerettem, szóval úgy gondoltam, miért is ne:-)) Így elkocsikáztunk Varesebe, megkerestük a fedett koripályát és eltöltöttünk ott néhány kellemes órát:-)) Legközelebb amúgy csak jobb lehet, mert kihozom Magyarországról a jó kis korimat, amit 2 éve vettem, vadiúj és még nem volt a lábamon. Ehelyett kölcsönözhettem egy borzasztóan szar korcsolyát, amivel amint ráléptem a jégre, éreztem, hogy szó szerint csúszik ki a lábam alól a talaj - nem az én hibámból...:( Így visszamentem a kölcsönzőbe és kérdeztem a srácot, hogy ugyan már nincs-e esetleg valamivel jobb kori, amivel korizni is lehet... Nem is titkolta, hogy elég szarok a korik, enyhén elhasználtak, adott egy másikat, de mondta, hogy nem tudja garantálni, hogy ez jobb, de ha így lenne, hozzam csak vissza újra.. Hát így lett, mivel ezzel sem volt esélyes, hogy a korlátot egy kicsit is elengedjem.. Pedig tudok korizni és anno egész jól is ment, márpedig a korizás olyan, mint a biciklizés szerintem, ha az ember megtanulja, akkor nem felejti el, legalábbis nem teljesen. Meg aztán, mivel tudtam, hogy milyennek kellene lennie, tudtam azt is, hogy ez így nem ok.. Na, de a 3. kori már egész jó volt, szóval végül nagyjából 2 órát koriztunk, majd hazahozott Christian és egy csajos, Adriennes, Vikis chateléssel fejeződött be az este:-))

DJ Adél;)

Ma van az utolsó szabadnapom, de holnap elvileg délutáni standby-on vagyok 11-20h között, szóval ha nem változtatják meg, vagy nem hívnak, akkor lehet, hogy holnap is itthon leszek, pihenek, olvasok és persze németezek, amit továbbra is feltett szándékom visszahozni:-)

Ezzel a "kis" olvasmánnyal köszönök mára el, remélem, hogy kellemes olvasnivaló lesz számotokra, legközelebb azt tervezem, hogy írok részletesebben az utasokról, összetételükről is:-))

Egy kis update, csak úgy...:)

Mivel megint el vagyok maradozva egy kicsit, gondoltam írok pár sort, bár ez a hónap tényleg elég lazán telik.

Januárban nincs nápolyi éjszakázásom, amit nem is bánok, hogy őszinte legyek, mert legalább egy picit pihenek, meg aztán februárban lesz kettő is.. Persze ez nem baj, mert a hotelt is, meg úgy általában ezt a kis kiruccanást is szoktam szeretni:)
Most amúgy épp itthon vagyok, január 17-22-e között volt pár nap szabim, amit ki is használtam, mert ez az első alkalom, hogy nem 1-2 napra, hanem szinte egy hétre tudtam hazajönni. Ennek anyu is örül - még ha néha az agyára is megyek a pakolásmániámmal..:) - meg én is persze. A héten amúgy Győrben vagyok, egyedül holnap leszek Pesten és a még Decathlonban tanult Time Management révén kitűnően beosztottam a napomat, hogy minél több barátnőmre jusson időm, még ha csak kevés is:)
Tegnap pedig bérmaszüleimnél is voltunk, nagyon jó volt látni őket és az egyre nagyobb gyerekeket is, meg aztán a Bernivel való borozás is nagyon kellemesen telt:)
Csak hát itt is úgy rohan az idő, hogy ez a pár nap is ripsz-ropsz elrepült és holnap már péntek...:( Ez ilyen egyik szemem sír, másik nevet érzés, mert Olaszországba mindig szívesen megyek vissza, de itthon is jó lenni..

Most megyek is, de igyekszem az életembe egy kis izgalmat vinni a következő hetekben, hogy legyen miről írnom:)))
Aztán feburár 28-március 3. között ismét itthon leszek egy keveset:-)

Nagyon szép napot mindenkinek!:)

Üdvözlet

Boldog Új Évet minden lelkes olvasómnak!!!:-)))

És itt az ÚJ ÉV első írása:-)))
A Karácsony óta megint elrohant az idő, de hát az elmúlt 3 hónapom ilyen rohanással telt, szóval egyáltalán nem lepődök már meg.
Úgy, ahogy Karácsonykor, Szilveszterkor is nagy szerencsém volt, mert 31-1-2 day off volt a számomra..:)
Viszont egészen 30-ig nem tudtam, h mi lesz, hol Szilveszterezek, mert itt nem akartam, mivel még nincsenek olyan barátaim, akikkel együtt tudtam volna Szilveszterezni, viszont a hazajutással is volt egy kis gond, mert nem akartam 1 napra sok száz euróért menni, úgyhogy úgy gondoltam, hogy megoldom olcsón, easyvel, viszont közvetetten, Berlinen ill. Londonon keresztül.
Közben ráadásul kicsit meg is fáztam, szóval az utolsó melós napomon beteget jelentettem, mert a fülem is fájt, úgyhogy 3 napig antibiotikumot szedtem, de végül 31-ére úgy éreztem, hogy vagyok annyira jól, hogy hazarepüljek.. Persze a fel-le-fel-leszállás jót nem tett, de rosszabbul sem lettem..:)
Viszont azt kell, hogy mondjam, hogy ezért a Szilveszterért megérte hazamenni, mert így a 3 grácia újra együtt bulizott, méghozzá nagyon jót!!:-))
Ezt bizonyítja a következő kép is:

Adrienn, Adél, Viki:-))

Adriennel egy kulturális progival indítottunk és megnéztük az Operettszínházban a Rómeó és Júliát, ami ezúttal is nagyon szuper volt, de hát szerintem elég megemlítenem, Dolhait, MÁZSt, Bereczki Zoltánt, Vágó Bernadettet, a nevek magukért beszélnek..:)
Utána egy isteni menüsorból álló vacsoraköltemény, majd még egy rövid program, majd új évi koccintás után a programunk nem sokra rá a Moulin Rouge-ban folytatódott, ahol csatlakozott hozzánk Viki barátnőnk is:-)

És hogy milyen nemzetiségűekkel is ismerkedtem meg??? Háát, ezt szerintem nem nehéz kitalálni annak, aki ismer:-)) És ráadásul a srác nem is lakik tőlem nagyon messze, szóval vicces:-)) Előbb jöttem vissza én Olaszországba, mint ő:-)

De persze az itteni életemről se feledkezzünk meg:-) Ma volt az első napom és az új év első pusziját kollégák közül egy számomra nagyon fontos személy adta:-)))) Záruljon ezzel és még egy képpel az új év első bejegyzése:-) Auguriiiii!:-)

Vegyesfelvágott és Karácsony otthon:-))

Már kezdett kicsit lelkiismeret-furdalásom lenni, mert az elmúlt pár hétben nem voltam túl aktív, de most igyekszem bepótolni a lemaradásomat.:)

A legutóbbi hazalátogatásom óta eltelt 3 hétben pedig elég sok minden történt, talán ezért is rohant el ismét ez a pár hét.

A múltkori ígéretemet igyekszem tartani és elkezdtem ismételgetni a németet és nagyon élvezem:-)) Persze, ha nagy ritkán lehetőségem van megszólalni, egyelőre még akadozik, de nagyon bízom benne, hogy idővel visszatér a korábbi német tudásom..

De akkor egy kicsit mesélek, hogy mit is csináltam az elmúlt pár hétben. 2 hete, amikor 6 melós nap után ismét elérkezett a 3 szabadnapom, pont itthon volt lakótársam is és mivel az idő is szép volt - legalábbis sütött a nap:) - úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Lago Maggiore-hez:))) Én még sosem voltam ott, de hallottam, hogy nagyon szép, így nagyon kíváncsi voltam. És hát azt kell, hogy mondjam, hogy aki azt mondja, hogy a tó és környéke gyönyörű, az bizony nem téved egy picit sem.... Nagyon hangulatos volt az egész, ennél jobb szerintem már csak nyáron lehet, amikor a nap nemcsak süt, de ereje is van... Mindenesetre a következő képek így is visszaadják szerintem az táj hangulatát..:)

A 3 szabadnap utáni 6 napos "munkahét" alatt 2 nápolyi éjszakázásom is volt, szóval gyakorlatilag a második napomon Nápoly, majd 3. napomon vissza, a 4. napom átlagos, hazatérős nap volt, majd ismét egy nápolyi éjszaka. Mindegyik nagyon jó volt, jó kis csapattal, de tény, hogy a hét végére nagyon el is fáradtam, mert Európában sok helyen komoly havazások voltak, ami miatt természetesen mi is késtünk és volt, hogy 13 órásra sikerült a napom..

a legközelebbi ilyen képen én is ott leszek;)

az egyik nápolyi vacsi alkalmával:-))

Szóval hosszú volt a december - ráadásul még nincs is vége - de legalább 22-25-e között nem dolgoztam és a Karácsonyt Anyuval tölthettem, aminek nagyon örültem, hisz voltak kollégák, akik bizony repültek 24-én vagy épp standby-on voltak... Szóval 22-én reggel elindultam Bergamora, hogy onnan Ryanairrel - egy kis reklám a konkurenciának;) - elmenjek Pozsonyig, majd busszal Győrbe. Hát nem volt aggodalmaktól mentes a napom, mivel esett az eső és az autópályán Milánó felé akkora dugó volt, hogy elég komolyan elkezdtem félni, hogy lekésem a gépet és már mindenféle vészmegoldáson gondolkodtam, de végül szerencsém lett és nagyjából 20 perccel a kapu zárás előtt odaértem.... Még jó, hogy nem volt becsekkolt csomagom.. Szóval délután 5 óra felé szerencsésen megérkeztem Győrbe és az estét rögtön egy kellemes masszázzsal kezdtem, ami nagyon kellett és nagyon jól is esett:-)))
Amúgy ebben a rövid kis 2 napban otthon voltam leginkább, de azért fodrászhoz, kozmetikushoz eljutottam, illetve 23-án anyummal sétáltunk egyett a belvárosban és forraltboroztunk csodaszép időben:) 23-án este pedig Bari vacsira voltam hivatalos Kikimhez, akit nagyon jó volt látni sok idő után, 24-én pedig azon túl, hogy a Jézuska is megjött és hozott nekem szép sálat-sapkát, illetve egy szuppppper finom illatú Guess Seductive parfümöt, még Adrienn barátnőmmel is találkozhattam, mert szüleikkel átjöttek hozzánk délután:-)))
Szóval még ha rövid időt is voltam otthon, de ez az idő tartalmasan és nagyon jól telt:-))

Karifánk 2010-ben:-)

És hát tegnap, azaz 25-én meg már sajnos jönnöm is kellett vissza, de próbáltam pozitívan állni a dologhoz és azt gondoltam, hogy legalább rakodok, takarítok kicsit és mosok, ha már délben Olaszországban leszek... Hát nem teljesen így történt... Odaérve a reptérre közölték velem, hogy a Lufthansa törölte a járatot valami technikai probléma miatt - harmadszor utaztam nem fapadossal és törlik a járatot... vicces, mert fapadossal még sosem történt ilyen:-) - szóval jól indult a napom.. Átfoglaltak egy másik gépre, azonban közvetlen járat nem volt több, szóval Frankfurton keresztül tudtam jönni... Ez még rendben is van, de sajnos a gép késett 2 órát, majd Frankfurtban eleve várakoznom kellett 3-at, de mivel ott is késett egy órát a gépem, így 11:35 helyett este 19 órakor szálltam le Olaszországban.. Ez még hagyján - bár nem, mert már minden bajom volt.. - de ráadásul nem is Malpensara érkeztünk, mert oda még később lett volna járat.. Szóval az esti programom az lett volna, hogy átbumlizok Linateról Malpensara, de szerencsém volt nagyon, mert megismerkedtem egy magyar csajszival, aki az olasz barátjához jött ki és mivel valamennyire útba estem, felajánlották, hogy hazahoznak.. Már majdnem itt voltunk, amikor a srác kitalálta - mivel ők vacsizni készültek, hiszen a srác egész nap főzöcskézett:-) -, hogy van-e kedvem csatlakozni, mert ha igen, akkor menjek velük és később hazahoz:-)) Szóval végül egy nagyon kellemes estét töltöttünk el Novaraban, majd éjfél után meg is érkeztem haza egy meglehetősen hosszú utazás után... Viszont a vacsi isteni volt, mindenféle tengeri herkenytűk, rákok, polip, hmmmmm... Megnyaltam mind a 10 ujjamat:-)

aragosta.....hmmmmmm

Most már csak a mai nap elmesélése van hátra, ami egyenesen hab - még hozzá számomra nem is akármilyen:-))) - volt a tortán....
Szerencsére ma csak két utam volt, egy Milano-Lamezia és vissza. És nem is kellett hajnalban kelnem, mert 9-re kellett mennem és délután 2-kor már végeztem is:) Eleve egy nagyon szupi kis csapattal és egyik kedvenc kollégámmal repültem együtt - aki arra a bizonyos olasz színészemre hasonlít:-)) - de amikor repülés után visszamentünk az irodába, 2 hét után végre újra találkoztam azzal a bizonyos személlyel, aki nem kicsit ösztönöz a német újraismétlésére..:D Oda is jött hozzám és miután két puszival boldog karit kívánt, még beszélgettünk egy kicsit - NÉMETÜL!! -, de aztán ő ment dolgozni... Mindenesetre a napomat ez a találkoztás nem kicsit dobta fel:-DDD

Hát ezzel zárnám a mai napot, lassan megyek aludni, mert holnap ismét egy 3 szektoros, Nápolyban éjszakáós nap vár és ráadásul kicsit meg is betegedtem, vagy legalábbis valami bújkál bennem, szóval nyomatom magamba a Neocitránt és a torokfertőtlenítőt, mert nem akarok lebetegedni...
Ezzel a kis olvasnivalóval kívánok Nektek jó éjt és olvasást!:-)

Ismét hazalátogattam, még ha csak 2 napra is..:)

December 4-6. között, szóval Mikuláskor ismét hazalátogattam Magyarországra, ezúttal csak Budapestre:) Látogatásom igazából meglepetésnek indult, mivel Anyut akartam elvinni - vagyis el is vittem:-) - Illényi Katica koncertre a MÜPÁ-ba, de mivel pár nappal előtte azt mégiscsak el kellett neki árulnom, hogy szombaton fel kellene jönnie Pestre, végül kihúzta belőlem, hogy hova akarom vinni.. De azért azt gondolom, hogy a meglepetés így is nagy öröm volt számára, mint ahogy az én számomra is, mert szuper jó volt Illényi Katica koncertje, szóval nagyon jól éreztük magunkat:-)
Igaz, hogy mivel utána én Pesten maradtam ezúttal, nem tudtunk annyira sokat együtt lenni, de szerencsére Karácsonykor ismét megyek haza, mivel pont jól jönnek ki a szabadnapjaim és december 22-25. között szabad leszek:)

Szóval ez a hétvége pesti hétvége volt, amelyet Annáéknál töltöttem (ezúton is nagyon köszönöm, hogy Nálatok alhattam!!:). Szombat este Viviékhez mentünk, ahol isteni finom vacsival (kéksajtos, ricottás tésztával és lasagneval) vártak minket és egy nagyon jó kis iszogatós, beszélgetős este kerekedett az egészből. (csak hazamenni ne kellett volna abban a hidegben:)

A vasárnap is nagyon jól telt, hiszen pont ezen a hétvégén volt a Millenárison a Design kiállítás és vásár, szóval Annával és Jasonnel ellátogattunk oda is, illetve megnéztem a kislakásomat, ahol szerencsére minden rendben van, amit nagyon jó volt látni:-) Találkoztam Zsuzsival, Zolival, majd este egy rövid időre Eszter (volt) kolléganőmmel és Ándreával is:) Mindannyiótokat nagyon jó volt látni:)
Este aztán Jason és Anna isteni borjúsültje volt a vacsi, hmm.... Összefut a nyál a számban, ha rágondolok:))

Aztán hétfőn reggel sajnor már indult is a gépem, szóval hajnali fél 5-kor csörgött a telefonom és most pedig már megint 1 hete Olaszországban vagyok, az idő továbbra is repül - az esetek többségében:)
A mai napra ez éppen nem mondható el, mivel elvileg dolgoztam volna, de tegnap estére megváltoztatták a napomat és egy Gatwick helyett áttettek home standby-ra, ahonnan bár nem hívtak melózni, de ma kicsit unatkoztam.. Viszont a tervem unatkozás ellen már megvan, csak rá kell vennem magam, hogy nekiálljak.... Újra elő akarom kaparni a - valahol remélem még megtalálható - német tudásomat.. Ez már eddig is tervben volt, de most még inkább motivált lettem......:D:D:D Csak a gondolataim a némettanulás helyett sajnos máshol járnak, de valahogy majd teszek róla, hogy a német is beleférjen..:)

Aztán már csak 11 nap és újra otthon leszek:))