1 év Olaszországban, határozatlan szerződés, autóvásárlás....:-)))

Azt hiszem, hogy a blogom címéből egyértelműen kiderül, hogy amiről most írok majd, az csupa, de csupa pozitív lesz:-) És tényleg így van.
Igaz - most már azt hiszem szokásomhoz híven - megint megcsúsztam kicsit az írással, de az októberem a munka mellett nagyon zsúfoltra sikerült, hiszen kétszer is hazajöttem Magyarországra autóvásárlás ügyben, novemberben pedig a szabadnapjaimon kívül egy darab szabim sem volt, szóval elég sokat dolgoztam, de mint ahogy eddig is mindig, most is itt vagyok, még ha kis csúszással is.:)

Pedig ez a bejegyzés számomra nagyon meghatározó dolgokról szól, ezért is akartam rá mindenképp sort keríteni! Az egyik, egyben első mérföldkő, hogy immár 1 éve (és 2 hónapja:) élek kint Olaszországban. Azt kell, hogy mondjam, hogy valahol még mindig hihetetlen ez az egész, mert annyira gyorsan elrepült ez az egy év, hogy az szinte felfoghatatlan. De letelt, és én még mindig kint vagyok és még mindig nagyon jól érzem magam, sőt talán jobban, mert 2011. november 1-jétől bizony határozatlan szerződésem van az easyJetnél, aminek nagyon-nagyon örülök:-)
És ezt a határozatlan szerződést meg kellett koronázni valamivel, ugyebár!? Ez a korona egy gyönyörű, vadiúj, grafitszürke Fiat Punto Evo:-))) Egy Noé nevű autó, amiről már rég álmodoztam és egy év olaszországi meló után el is értem, megvalósítottam ezt az álmot:-)
És ráadásul ahogy tavaly az október 15-e amiatt volt nagy nap, mert akkor költöztem Londonból Olaszországba és végeztem el az easyJet tréninget, idén azért, mert a születésnapomon adták át a gyönyörű ki autómat:-) De hogy Ti is lássátok az örömömet, csatolok néhány képet is a nagy eseményről:-)

Azt hiszem, hogy az az öröm, ami ezáltal ért, abszolút átjön a képeken is:-) Hihetetlen volt, de valójában sokszor még most is az, pedig már két hónapja megvan Noé és azóta is imádom:-)
Változott is az életem elég sokat azóta, de azt hiszem, hogy ez idővel csak még jobb lesz, hiszen egyre többet járkálok el otthonról és az, hogy nem kell senkitől függenem, ha boltba vagy bárhova megyek és hogy reggel, amikor esetleg 5-kor kell indulnom munkába, nem a buszmegállóba kell mennem, hanem csak kocsiba szállok és 10 perc alatt a munkahelyemen vagyok, ezek nagyon jó dolgok!!:-)))

Amúgy a november is elszállt pikk-pakk, hiszen dolgoztam elég sokat, a decemberem viszont nagyon jól telik. A hónap eleje zsúfoltabb volt, majd december 8-10. között Trentoban voltam barátoknál:-) Nagyon jó volt újra a gyönyörű trentinoi hegyek közelében, pihenéssel, ajándékvásárlással tölteni azt a pár napot:-)
Na meg persze az idei tél első forralt bora és bombardinoja is emlékezetes marad:-)

én és az isteni bombardino:-)

Viszont igazából a trentinoi 3 nap után gondoltam bele, hogy már csak egy blokk és bizony jövök haza Magyarországra, így az utolsó napok meglehetősen rohanósak maradtak. Még jó, hogy easyJet Karácsonyra kedveskedett egy extra pihenőnappal csak úgy, amit el is töltöttem mindenféle ügyintézéssel. Aztán 16-án Malévra szálltam és jöttem haza:-))
Most már itthon vagyok Győrben, de előbb még 2 napot Pesten maradtam és barátnőimmel találkoztam, ezúton is köszönöm Nektek Krisztinám, Ándrea, Anna, Zoli és Zsuzsi, nagyon-nagyon jó volt Titeket látni:-)))
A Jézus Krisztus Szupersztár pedig szintén szuper volt, pláne, hogy ismét beleszerettem egy nagyon helyes színész fiúkába:-))) Na persze ez azért túlzás, de amellett, hogy az előadás önmagában is nagyon jó volt, volt kit extrán nézni:-)))

Az elkövetkező napokat Anyum és itteni barátok társaságában töltöm majd sok pihenéssel és egy kis karácsonyi készülődéssel:)
Ezúton kívánok Nektek is Nagyon Boldog, Békés Ünnepeket, az új évben jelentkezem!:-)

Szeptemberi nyaralássorozat 2. rész :-))

Bár úgy terveztem, hogy az 1. rész után maximum pár nappal később következik majd a második rész, de az októberem - leginkább amiatt, hogy autóvásárlási projektben voltam és emiatt kétszer is hazautaztam a munka mellett - annyira zsúfolt volt, hogy nem tudtam leülni és megírni azt, amire most végre van időm, azaz a 6 nap szicíliai nyaralásunkat Anyummal, Viki unokatesómmal és az ő anyukájával, Liával:-))

Ha választanom kellene Ligúria és Szicília között, megmondom őszintén, hogy gondban lennék, de szerencsére senki sem állít választás elé, szóval azt választom, hogy mindkettő gyönyörűséges!!:)

Utóbbiba szeptember 15 és 20-a között volt lehetőségem eljutni és egy csodálatos 6 napot eltölteni, melyet azt hiszem, hogy Anyukám nevében is elmondhatok:-)
Velük amúgy Cataniában találkoztam, mivel én Milánóból mentem easyJettel, ők pedig Budapestről jöttek közvetlenül a WizzAirrel, majd ott az első dolog az volt, hogy átvettük a bérelt autót, hogy azzal járjuk be minél jobban a nap szigetét:)
Átvettük a szép kis Puntót és útra is keltünk első állomásunk felé, ami Agrigento volt. Oda is értünk gond nélkül, egyedül az indulásnál kavarogtunk picit, de amikor kijutottunk Cataniából, már semmi gond nem volt. Agrigento amúgy a Templomok völgyéről híres, méltóan, azt kell, hogy mondjam. Szerencsére az idő is csodás volt - amúgy végig az volt:) - szóval így egy kellemes, pár órás sétát töltöttünk el a görög templom maradványok között.

Következő úticélunk Agrigento közelében volt, Realmonte településnél, méghozzá a Scala dei Turchi, magyarul a törökök lépcsője. Ez egy fehér, természet formálta, lépcsőszerű képződmény, nagyon szép és hatalmas. Kár, hogy délutánra, amikor odaértünk, picit befelhősödött, pedig ragyogó napsütésben gondolom, hogy még sokkal szebb, bár így is az volt:)

A törökök lépcsője után hosszú út állt még előttünk, mivel az első éjszakát - és az utána következőt is - Palermóban töltöttük és ehhez bizony keresztben át kellett vágnunk a szigetet. De szerencsére épségben odaértünk, a szállás megtalálásával volt bajunk és nem is kevés, a GPS ugyanis bedöglött teljesen és teljesen máshol mutatta a "célt", mint ahol valójában volt. Még szerencse, hogy a recepción dolgozó srác nagyon rendes volt és telefonos segítséggel eljuttatott minket a szállásra, ami amúgy fent volt a Palermót övező dombos részen és emiatt gyönyörű kilátás nyílt az éjszakai Palermóra.

Második napunkat Palermóban töltöttük, hiszen nagyon nagy város és azt kell, hogy mondjam, nem is igazán volt elég, hogy mindent megnézzünk, de betekintésnek mégiscsak szuper volt.
Láttuk a dómot, a kapucinusok katakombáit, a normannok palotáját, Palermó két legnagyobb színházát és persze magunkba szippantottunk egy jó adagot az igazi Szicíliából.
Este későn értünk vissza a szállásra fáradtan, de élményekkel teli.

milyen jó is a legyező a melegben:-)

A 3. napunkat a kocsiba bepakolással kezdtük, ugyanis Palermót elhagyva San Vito Lo Capo felé indultunk, ahol egy csodaszép nemzeti park található, amely egyébként az UNESCO részét képezi. Mi a Palermóhoz közelebbi bejáratot választottuk, Scopellot, mivel aznap estére még vissza kellett érnünk Cataniába és így is vezettem eleget, ezzel legalább megsprólotunk egy kis időt.

micsoda színek...

Viszont sajnos a scopelloi oldalról nehezebbnek tűnt a terep, megmondom őszintén, hogy én könnyebbet reméltem, könnyebbre számítottam, anyu miatt mindenképpen.. Szóval nem maradtunk annyira sokat, mert még nekünk sem volt annyira egyszerű a szintkülönbségek, nagy kövek miatt. Viszont mivel találtunk egy szép, nagy, árnyékos fát, anyukám ott pihent kicsit, amíg mi lemásztunk szó szerint a tengerhez. De azt gondolom, hogy kár lett volna kihagyni, mert ilyen színeket nem sokszor lát az ember szerintem. Valami csoda volt... Pedig májusban, amikor Szardínián voltam, is ezt mondtam, de ez a tenger színe bizony vetekedett azzal, amit Szardíniában láttunk. Egyszerűen meseszép volt és teljesen átlátszó, halakkal, kövekkel, mindennel:-)) Itt gyorsan megfürödtünk, de aztán el is indultunk vissza, egyrészt, hogy anyumat ne hagyjuk sokáig egyedül, másrészt meg mert vissza akartunk indulni időben Cataniába.
Oda is értünk időben és bár a GPS ott sem működött először igazán, de szerencsére emlékeztem a B&B-re, hiszen februárban, mikor először voltam Cataniában 2 napra, is ott szálltam meg, úgyhogy megtaláltuk:-))
Utána aztán még elmentünk egyet sétálni Cataniába, meg vacsoráztunk, a következő, immáron 4. napunkon egy újabb utazás következett, ezúttal Messinába és Taorminába.

Messina

Taormina:)

Az időnk szerencsére továbbra is mesés volt, szép barna színem is volt:-))) Messina belvárosa nagyon szép, amiért viszont unokatesómék leginkább akartak menni, az szerintem nem jött át annyira, maga a szoros, hogy csak pár km-re vagyunk Olaszország többi részétől, nem volt érezhető, az látszott, hogy egy szigeten vagyunk. De a belváros nagyon szép volt:)
Ami ezután következett, az viszont megint örök élmény marad. Taorminába mentünk, hogy a görög színházat megnézzük. Egy kacskaringós szerpentinen mentünk fel egy darabig, ahol aztán a kocsit le kellett tenni és onnan ingyenes buszok vittek fel minket Taormina belvárosába, ahonnan egy kevés sétával el is értük a görög színházat. Nagyon szép volt a színház is, meg a látvány is, ami onnan nyílt Szicília többi részére és a tengerre..
Jó pár órát el is töltöttünk itt, majd kora este visszaindultunk Cataniába, ahol egy kellemes vacsorával próbáltam elfelejteni azt a negatív dolgot, ami Messinában történt velünk sajnos. Meg akartuk tankolni a kis Puntot, de amikor bedobtuk a pénzt és már a szivattyút is levettük, hogy tankoljunk, megjelent a képernyőn, hogy jelenleg nem működik egyik szivattyú sem.... Mindezt úgy, hogy 60 Euronk volt bent.. Hát nem örültünk neki, én kimondottan ideges voltam.. Aztán ami még inkább feldühített, hogy másnap egy Essoban - Esso kútról lévén szó.. - megkérdeztük, hogy a blokkot, amit legalább kiadott az automata, be tudjuk-e váltani máshol is, de mondták, hogy nem... Szóval úgy tűnt, hogy vagy visszamegyünk másnap Messinába, vagy elveszett a 60 Euronk.. Szerencsére ez másnap mégiscsak szerencsésen oldódott meg, kicsit később még visszatérek erre:)

Utolsó előtti napunkhoz érkeztünk sajnos, amikor is következett a várva várt Etna-túra!! Sajnos ez volt az első nap, amire kicsit elromlott az idő, leginkább délutánra, de azért elmentünk az Etna-túrára, amit nem bántam meg egyáltalán, mert csodás élményben volt részünk az eső kivételével. Ugyanis az Etna - 2011-ben 14-szerre - aznap tört ki újra!!:) Sajnos a felhők miatt magát a lávát nem láttuk, de mivel vulkán barátunk már délelőtt óta készülődött a kitörésre, egész nap hallatta magát és számomra már ez önmagában is hihetetlen élmény volt. Közben aztán eleredt az eső, befelhősödött, ami későbbre szerencsére kicsit javult, de időközben a "jelzések" után tényleg kitört az Etna. Bár számítottunk rá, mert vezetett túrával voltunk fent és a túravezető mondta délelőtt 10 körül, hogy az előrejelzések szerint 5-10 órán belül újabb kitörés lesz és ez délután 2 körül meg is történt:-))) Gyűjtöttem is szépséges vulkáni köveket, na meg aztán a hajam, ruhám, mindenem teli lett hamuval, hiszen az égből ezúttal hamuzápor esett...

Az Etna megmutatta erejét okt. 19-én..

Este aztán, mikor visszaértünk a szállásra, még találkoztam egy órácskára egy szicíliai barátommal, Rosarioval, akinek az Etnás élményeken kívül elmeséltem a messinai "élményünket" is. Nagyon rendes volt, mondta, hogy adjam oda neki a blokkot és elintézi nekem a pénzt, mivel van egy messinai barátja, aki vissza fogja tudni szerezni. Megmondom őszintén, nem igazán bíztam az ügy sikerében, túl macerásnak tűnt, de Ro igazán szuper rendes volt, mert nagyjából 1 héten belül már ott volt a pénz a számlámon:-)

Szóval végülis nagyon jól zárult a szicíliai nyaralás, volt benne minden, nagyváros, kisváros, Etna-kitörés, görög történelem... :)

Ezzel zárom most a mai bejegyzésemet, képeket is csatolok majd a bejegyzéshez utólag, mert ma az internetem valahogy nincs a topon...:( Azért remélem, hogy képek nélkül is élvezhető ez a kis írás:-) Jó éjt!

2011 szeptemberi nyaralássorozat 1. rész:-)

Bár a nyaralásnak már több, mint 2 hete vége sajnos és a gyönyörű, napbarnította színem is kezd kifakulni, eddig egyszerűen nem volt időm, hogy megosszam Veletek, hogy milyen csodálatos napokat töltöttem el előbb a Ligúr-tengerparton, keresztanyukámmal, majd pedig Szicíliában Anyuval, unokatesómmal és az ő anyukájával.

Mivel a nyaralás után másnap már dolgoztam, örültem annak is, hogy újra visszarázódtam a dolgos hétköznapokba, már pedig 2 hét kihagyás után ez nem volt egyszerű.

Most kezdjük akkor a Ligúr tengerparttal, ahol szeptember 8-13. között töltöttünk el 5 csodaszép napot:-) Amennyire az utolsó pillanatban dőlt el, hogy hova megyünk, annyira jól sikerült a nyaralás minden szemponból.

Keresztanyám megérkezett hozzám szeptember 6-án este, ami nekem még az utolsó munkanapom volt, bár aznapra rengeteg mindent beterveztem, hiszen elvileg csak egy Casablanca és visszaút lett volna az úticél.. Csak hát pont 6-án volt egy jó kis olasz sztrájk, ami miatt délután 2 helyett este fél 9-re sikerült végeznem, szóval örültem, hogy haza tudtam rohanni és sikerült keresztanyám elé is kiérnem, még ha hulla fáradtan is.. De lényeg, hogy Csilla épségben megérkezett, a reptéren találkoztunk, majd hazajöttünk.
Az első nap egy milánói "túrával" indult, mivel Cinque Terrén (Ligúr-tengerpart) 8-13 között tudtam szállást foglalni. Bár Milánóban nincs rengeteg látnivaló, 1 napot azért simán el lehet tölteni ott is, pláne ha szép az idő:) Így szép kényelmesen megreggeliztünk, majd bementünk Milánóba, hogy megnézzük a dómot, a Castello Sforzescot, a Scalat, sétálgassunk kicsit, majd estére hazajöjjünk és felkészüljünk a máasnap reggeli indulásra, amit mindketten nagyon vártunk:)

És jöjjön akkor a Ligúr-tengerpart. Először ugyebár ismét Milánóba mentünk, majd onnan IC-re szálltunk Levanto felé, ahonnan még egy regionális vonatra kellett szállni, amivel nagyjából 10 perc alatt megérkeztünk Cornigliába, ahol a szállást foglaltam. Azt tudni kell, hogy Cinque Terre - ahogy a nevéből is ered - 5 kis településből, halászfaluból áll, amelyek egymáshoz nagyon közel, vonattal mindössze 3-5 perces távolságokra helyezkednek el, de ezeket a távolságokat gyalogtúrával is meg lehet tenni, amelyek ugyan hozzabbak, valamelyik 3 órás is lehet a szintkülönbségek miatt, de azt kell mondanom, hogy megéri a csodás látvány miatt...
Szóval mi a középső helyen, Cornigliában voltunk fixen és onnan jártuk be az 5 halászfalu mindegyikét, név szerint Monterossot, Vernazzát, Cornigliát, Manarolét és Riomaggiorét.

Ha az 5 hely közül választanom kellene, megmondom őszintén, hogy gondban lennék, mert mindegyik gyönyörű, de beszéljenek magukért a képek.

Mivel az első nap már jócskán délután volt, amikor megkérkeztünk, a kipakolás után úgy döntöttünk, hogy nem megyünk át másik helyre, ehelyett inkább bejártuk Cornigliát. Kimentünk a sziklás tengerpartra, naplementét néztünk, este pedig finom vacsit készítettünk magunknak, mivel a B&B, amit foglaltam, gyakorlatilag egy kis lakást bocsájtott a rendelkezésünkre, ahol a konyha-nappali mellett mindegyikünknek saját szobája volt és mindez Corniglia központjában:-)

Naplemente Cornigliában

A második nap aztán már útra keltünk, hogy átgyalogoljunk - mintegy 2 órás túra keretében - Vernazzába. Azt még nem is mondtam, bár a képeken látszani fog, hogy csodaszép időnk volt mind az 5 napban, úgy 30 fok körül, szóval nem panaszkodhattunk:-)

Corniglia immár a távolból

Vernazzához közeledve

Vernazza egy igazi gyöngyszem, azt kell, hogy mondjam, amikor a közelébe értünk és kicsit fentebbről láttuk még, tátva maradt a szánk.-) Kicsi ugyan, mint ahogy mind az 5 falu, de a hangulata mindegyiknek hihetetlen jó, talán mert ott a tenger és mert mindegyik sziklás, hegyes részen épült, ahonnan a tenger még csodásabb, mint egy sík terepen.
Egy kis séta után, mivel aznapra bizony már strandolást is terveztünk, átmentünk vonattal Monterossoba, ahol az 5 település legszuperebb strandja található. Ez az egyetlen hely, ahol hosszan elterülő strand várja a fürdeni vágyókat, a többi helyen mindenhol sziklásabb, bár természetesen nem kevésbé szép strandlehetőségetk vannak.
A délutánt így strandolással töltöttük, majd este még egy kicsit visszamentünk Vernazzába naplementét nézni és a város hangulatás magunkba szippantani és onnan mentünk haza Corniglába:-)

Vernazza napnyugtakor

Az idő meglehetősen gyorsan repült ilyen csodás helyen, szóval máris a 3. napnál járunk... Ezúttal kicsit túlmentünk Cinque Terrén, mert egy onnan picit távolabb eső városról, Porto Veneréről is azt hallottuk, hogy gyönyörű, így hát oda mentünk. És meg kell, hogy mondjam, picit sem csalódtunk:-)

A város egy félsziget szerű rész csücskén helyezkedik el, ide vagy hajóval vagy busszal lehet eljutni La Speziaból. Mi utóbbit választottuk, majd mivel a csücsökhöz közel 3 kis sziget is található, úgy döntöttünk, hogy ott hajókázunk egyet és így be is jártuk egy 1 órás út keretében a 3 szigetet. Egész nap itt maradtunk, hiszen az idő továbbra is mellettünk volt, így a hajókázás végén, mivel lehetőség volt arra is, hogy a Porto Venerével szemközt lévő szigetnél maradjunk, így azt választottuk és ott napoztunk egy jót. Ezután bejártuk Porto Venerét is, melynek egy csodaszép vára és temploma és szép kis városközpontja is van:) Aztán mivel a busz, amivel el akartunk menni vissza la Spezia felé, ott hagyott minket, a következő busz pedig már későn volt, így aznapra az amúgy is sok séta mellé egy sprint is jutott, mert kb. 5 percünk volt, na jó, legyen 7, hogy elérjük a vonatot, na de a buszmegállótól a vonatállomás sajnos nem ennyire volt, legalábbis nem gyalog... Szóval sprinteltünk egy jót, én azt hittem, hogy a tüdőmet hagyom ott, de végül fent voltunk a vonaton és egy újabb élményekkel teli nap után indultunk vissza a mi kis Cornigliánkba..:)

Porto Venere:)

Csilla:-)

 A 4. napon ismét Cinque Terrében maradtunk, ezúttal a másik irányba, Manarola felé indultunk, ismét gyalog... Ez a túra még nehezebb volt, mint a 2 nappal korábbi, azaz a Vernazza felé tartó, mivel a tengerhez közelebbi út egy korábbi sziklaomlás miatt le volt zárva és emiatt egy fentebb vezető úton mentünk. Hát ehhez gyalogoltunk is felfelé vagy 45 percig, de persze a látvány miatt megérte mindez. Az egész túra amúgy 3 órán keresztül tartott, szóval nem volt rövid, ezután úgy is döntöttünk, hogy megérdemlünk egy pár órás fürdést Manarola csodásan átlátszó, sziklákkal övezett strandján...

innen indultunk... (Cornigla)

és ide mentünk... (Manarola)

a megérdemelt csobbanás:)

:)

 A strand után, ezúttal még a délután folyamán hazavonatoztunk Corniglába, hogy átöltözzünk, lepakoljuk a túracuccot, majd ismét vonattal visszamentünk Manarolába, ahonnan indul egy nagyjából 20-25 perces túraútvonal az 5. halászfaluba, Riomaggioréba és amelynek a neve Via dell'Amore, azaz a Szeretet/Szerelem útja. Ez az egyetlen, valóban kiépített és mindenki számára könnyen végigjárható út. Ezen mentünk végig este, majd még egy séta és fagyi erejéig megálltunk Riomaggioréban is, ahova azonban utolsó nap is visszamentünk még, mert esti fényben is úgy tűnt, hogy egy újabb ékszerre találtunk:)

 Az utolsó nap délelőttjét, ahogyan terveztük is, ismét Riomaggioréban töltöttük, hogy világosban is lássuk a várost és azt gondolom, hogy várakozásaink be is teljesültek, majd innen átvonatoztunk kedvenc strandunkra, amelyet már 2. nap felfedeztünk és amiről írtam is korábban. Így ez a nap megadta a keretét a nyaralásunknak, hiszen az 5. halászfaluban indítottunk, majd innen egészen az elsőig mentünk, hogy itt töltsük a napot:) Jó pár órát eltöltöttünk Monterossóban, de a strandolás előtt - mivel Monterossonak korábban nem láttuk a "belvárosát" felmentünk egy lépcsős részen egy szép templomhoz, illetve Assisi Szent Ferenc szobrához, ahonnan ha jól emlékszem, mind az 5 falucska látható volt.

Riomaggiore

Riomaggiore festményen...:)

Monterosso - a kedvenc strandunk:)

a vártorony Hercegnője:-))))

A strandolás után - mielőtt hazamentünk volna, hogy hozzálássunk a nem várt pakoláshoz - még visszamentünk Vernazzába, mivel naplementekor pont a főteret sütötték a napocska utolsó sugarai és egy kellemes aperitivo keretében zártuk ligúriai nyaralásunkat - hozzá sem kell tennem, hogy kedvenc italom, a Spritz társaságában, ami nagy örömömre Csillának is ízlett:-)

Ezzel a bejegyzéssel zárom a Ligúr-tengerpartos nyaralásunk beszámolóját, hamarosan következik a folytatás, amelyben a csodás Szicíliáról és ottani élményeinkről írok:-)